Tűzijáték Kisszótár - Pirotechnikai osztály

Pirotechnikai osztály

A pirotechnikai termékeket hatóanyag-tartalmuk és felépítésük szerint osztályokba sorolják.

Az I. pirotechnikai osztályba tartozó termékeket 14. életévét betöltött állampolgár egész évben megvásárolhatja és használhatja.
A II. pirotechnikai osztályba tartozó termékeket 18. életévét betöltött személy vásárolhatja meg december 28-a és 31-e között, valamint csak december 31-én 18 óra és január 1-én 6 óra között használhatja fel.
A III. és IV. pirotechnikai osztályba tartozó termékeket csak pirotechnikus vásárolhatja és működtetheti. (Viszont szilveszterkor használgatók egyes III. osztályú termékek, ezekre a II. osztályúakra vonatkozó szabályozás érvényes.)
Az V/1. és V/2. pirotechnikai osztályba tartozó műszaki pirotechnikai termékeket csak nagykorú személy vásárolhatja meg, és egész évben használhatja.
Az V/3. pirotechnikai osztályba tartozó műszaki pirotechnikai termékeket csak tárolási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek vásárolhatják meg, kivéve a fagykár elleni füstölőt, amire a V/1. és V/2. osztályú termékekre vonatkozó szabályok érvényesek.

Tűzijáték Kisszótár - Fekete lőpor

Fekete lőpor

A lőpor olyan szilárd keverék, amely meggyújtva hirtelen gázzá változik, és mivel a gáznak nagyobb a térfogata, mint a szilárd állapotú anyagé, a nagyobb térfogat elfoglalására irányult kiterjeszkedése következtében igen nagy nyomást gyakorol a kiterjeszkedésének ellenálló tárgyakra, mint például a puska-, vagy ágyúcső üregét elzáró lövedékre. 1880 óta a fekete lőport kevés füstöt fejlesztő keverékekkel és vegyülékekkel akarták pótolni. A fekete lőpor részei: faszén, salétrom és kén. A kén okozza a szénnek gyors elégését, melyhez a szükséges oxigént a salétrom szolgáltatja; a szénnek elégése által keletkezett szén-dioxid mintegy ezerszer nagyobb térfogatú, mint amilyent a lőpor elfoglalt s e térfogattá való kiterjeszkedésével löki ki nagy erővel a lövedéket a csőből.

Black powder, azaz BP a granulált lőpor.

Tűzijáték Kisszótár - Villanópor

Villanópor

Azaz flash por. Bármilyen oxidálószer és fémpor keverékét villanópornak hívják. Szinte mindegyik érzékeny nedvességre, némelyik ütésre, surlódásra is gyulladhat. A villanóporok "felépítése" hasonlít a lőporéhoz. Az egyetlen különbség a redukálószer. Az oxidálószer egyértelműen az égést táplálja, a kén égésgyorsító összetevőként van jelen. A villanóporok nagy fénnyel, ideális esetben villanásszerűen égnek, innen származik az elnevezés is. Rendkívül forrón égő keverék, olyannyira, hogy a keletkező "füst" nagy részében a használt fémpor oxidjának gőze van.

Telepek | Apollo

Lövésszám:	19
Űrméret:	20 mm
Pirotechnikai osztály:	II. pirotechnikai osztály
Kiszerelés:	1 db/csomag
Márka:	Xplode
Ár:	kb. 3700 Ft /csomag

Rakéták | Galaxy

Lövésszám:	9
Pirotechnikai osztály:	II. pirotechnikai osztály
Kiszerelés:	9 db/csomag
Márka:	Xplode
Ár:	kb.7000 Ft /csomag

Tűzijáték Kisszótár - Gyufa

A gyufa (régiesen gyújtó) egyik végén gyúlékony anyaggal bevont, dörzsölésre könnyen gyulladó, tűzgyújtásra vagy hőadásra használt éghető (fa)pálcika. Két legfontosabb változata a csak a speciális dörzsfelületen meggyulladó biztonsági gyufa vagy svédgyufa, illetve a gyakorlatilag bármely érdes felületen tűzre kapó, mindenen gyulladó gyufa. Kínában már a 6. században használtak tűzgyújtásra kénnel átitatott fenyőfa pálcákat, de a modern gyufát csak a 19. század elején találták fel, és 1834-ben nyílt meg az első magyarországi dörzsgyufagyár. A mindenhol elérhető, olcsó gyufával számtalan játék játszható, sok a felnőttjáték is köztük, logikai, matematikai, geometriai rejtvények, de van gyufával játszható társasjáték is. Az ömlesztett gyufaszálak tárolására használt gyufásdobozokat hamar hasznosították reklámfelületként is, gyűjtésük különösen az 1960-as–1980-as években örvendett nagy népszerűségnek világszerte, így a magyar gyufa- és gyufacímkegyűjtők, úgynevezett fillumenisták körében is.

Tűzijáték Kisszótár - Gyertya

A gyertya szilárd éghető anyag, viasz, faggyú vagy paraffin felhasználásával készült, kanóccal ellátott világító eszköz. Az emberiség az ókor óta használja.

Története

Az emberiség már több mint két ezer éve használja a gyertyákat, évszázadokon át elengedhetetlen háztartási kelléknek számított. Már az ókorban felismerték a faggyú és a zsír kiváló égési tulajdonságait, s azokat több helyen is hasznosították. Az első ismert viasz a méhviasz volt, mely akkoriban még igen ritka és értékes anyagnak számított. Krisztus születése után jelennek meg a faggyúgyertyák, mivel a viaszgyertya mindennapos használata túl költséges volt. A szegényebb emberek állati eredetű hulladékból készült faggyúgyertyákat használtak, ez azonban igen kellemetlen szagokat árasztott és erősen kormozott.
A 17. században már arzént adtak a faggyúhoz, ez esztétikailag javított a végterméken, azonban az arzén – mérgező mivolta miatt – sok kellemetlenséget okozott a mindennapi használat során.
A 19. század elején felfedezték a sztearint, a növényi és állati zsiradékban is fellelhető gliceridet, mely a gyertya szilárdságáért felelős. Ekkoriban kezdték használni az összefont kanócot és a paraffint, így az eddigiekhez képest jó minőségű és olcsó gyertyát tudtak előállítani.
Manapság a gyertyagyártó cégek jó részt paraffinból és csak kis mértékben sztearinból készítik termékeit. A kanócok is megváltoztak, mára leginkább szalmiák-sóval, bórsavval és paraffinnal kezelt pamut anyagú fonott kanócot használnak, mely a gyertya egyenletes és szinte korommentes égését biztosítja.