A játékos pirotechnikai terméket - a petárda kivételével - 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, illetve egy időben összesen 1 kg bruttó tömegig tárolhatják és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
Játékos pirotechnikai termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi intézményben, védett természeti területen és „C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, pirotechnikus irányításával használható fel.
Játékos pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni.
2010. május 24., hétfő
2009. november 22., vasárnap
Egy kis GY.I.K.
1. Mit jelent az I. és II. pirotechnikai osztály?
játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, melyek összetevőinek mennyisége (gyújtó- és/vagy hajtóanyag- és/vagy effektanyag-tartalma) legfeljebb 3 g termékenként; lásd weboldal Termékek
kis tűzijátékok (II. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, melyek összetevőinek mennyisége (gyújtó- és/vagy hajtó és/vagy effektanyag-tartalma) legfeljebb 50 g (rakétáknál 20 g); a kis tűzijátékokat lásd weboldal Termékek
2. Mikor lehet I. pirotechnikai osztályba sorolt terméket felhasználni?
Játékos tűzijáték terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül január 1-jétől december 31-éig, egész évben felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
3. Mikor lehet II. pirotechnikai osztályba sorolt terméket felhasználni?
Kis tűzijáték terméket nagykorú személyek december 28. és 31. között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
4. Hány éves kortól lehet tűzijátékot vásárolni?
A játékos pirotechnikai terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
5. Hol nem lehet játékos pirotechnikai termékeket használni?
Játékos pirotechnikai termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, repülőtéren és "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, pirotechnikus irányításával használható fel.
Játékos pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
6. Mit tegyek, ha a megvásárolt tűzijáték nem működik?
A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a fogyasztó köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt visszavenni.
7. Fel nem használt terméket hova, kinek kell visszavinni?
Fel nem használt termékeket a vásárlás helyére kell visszavinni.
8. Mely szervekhez lehet fordulni minőségi panasz esetén?
Elsősorban a kerületileg illetékes jegyzőhöz, másodsorban a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez.
játékos pirotechnikai termékek (I. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, melyek összetevőinek mennyisége (gyújtó- és/vagy hajtóanyag- és/vagy effektanyag-tartalma) legfeljebb 3 g termékenként; lásd weboldal Termékek
kis tűzijátékok (II. pirotechnikai osztály): olyan pirotechnikai termékek, melyek összetevőinek mennyisége (gyújtó- és/vagy hajtó és/vagy effektanyag-tartalma) legfeljebb 50 g (rakétáknál 20 g); a kis tűzijátékokat lásd weboldal Termékek
2. Mikor lehet I. pirotechnikai osztályba sorolt terméket felhasználni?
Játékos tűzijáték terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül január 1-jétől december 31-éig, egész évben felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
3. Mikor lehet II. pirotechnikai osztályba sorolt terméket felhasználni?
Kis tűzijáték terméket nagykorú személyek december 28. és 31. között engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják, és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
4. Hány éves kortól lehet tűzijátékot vásárolni?
A játékos pirotechnikai terméket 14. életévüket betöltött személyek engedély nélkül megvásárolhatják, birtokolhatják, tárolhatják és a használati utasításban meghatározottak szerint felhasználhatják.
A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel játékos pirotechnikai terméket.
5. Hol nem lehet játékos pirotechnikai termékeket használni?
Játékos pirotechnikai termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, repülőtéren és "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyen, pirotechnikus irányításával használható fel.
Játékos pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.
6. Mit tegyek, ha a megvásárolt tűzijáték nem működik?
A hibás vagy lejárt szavatosságú játékos pirotechnikai terméket a fogyasztó köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt visszavenni.
7. Fel nem használt terméket hova, kinek kell visszavinni?
Fel nem használt termékeket a vásárlás helyére kell visszavinni.
8. Mely szervekhez lehet fordulni minőségi panasz esetén?
Elsősorban a kerületileg illetékes jegyzőhöz, másodsorban a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez.
2008. november 15., szombat
Tűzijáték története 1/2
A pirotechnika szó a görög �pürosz� (tűz) és a �techne� (mesterség, szakértelem) szavakból származik, és röviden a tűz létesítésének és szabályozásának mestersége. Az alkalmazott kémia egyik ága, amely a fény- és hanghatást, illetve robbanóhatást előidéző vegyi anyagokkal foglalkozik. Felhasználásuk polgári és katonai célra történik.
A pirotechnika története a lőpor feltalálásának időpontjáig vezethető vissza. Az ókori kínai feljegyzések i.e. 2000-ben megemlítik a salétrom-, kén-, széntartalmú tűzijátékszereket és ezzel töltött petárdákat, rakétákat, görögtüzeket, amelyek fényhatásukkal különböző ünnepélyeket, vallásos szertartásokat tettek látványossá, lenyűgözővé a résztvevők számára.
A pirotechnika továbbfejlesztői és tökéletesítői a VIII. században az arabok voltak.
A feketelőport a XIII. századtól a XVIII. századig a harcászatban, majd kb. 230 éven át a bányászatban használták. Érdekes tény, hogy a feketelőport a világon először hazánkban � a selmecbányai Felsőbiber aknában � 1627. február 8-án használták a bányászatban �jövesztésre�, Weindl Gáspár meghonosodott tiroli bányamester révén. Módszerét egész Európában átvették és tökéletesítették.
A XVI. századtól Európa minden uralkodó családjának körében népszerű volt a tűzijáték, nem múlt el nélküle nagyobb ünnep, nem hiányozhatott a fejedelmi esküvők, királyi látogatások programjából.
Tűzijáték története 2/2
Feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor a Visegrádi Palotában rendeztek tűzijátékot. A XVIII. század végétől már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot � és rendeztek is, főleg házasságkötések alkalmával.
Az 1900-as évek elején a magyarországi tűzijátékok kiváló úttörője és népszerűsítője az osztrák Anton Stuwer, aki a Városligetben, az Állatkert helyén rendszeresen rendezett szemkápráztató tűzijátékokat.
Magyarországon a századfordulón szerveződött iparrá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki 1938-tól kezdve Szent István napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek. Később államosították üzemét, és a tűzijáték időpontja (április 4.) és helye (Citadella) is más lett.
A háború után 1954-ben volt először tűzijáték, de 1956. után 10 évre betiltották. 1966 óta lett hagyomány az augusztus 20-ai rendezvény, a mai helyén a mai formájában.
A rendszerváltás után megszaporodó rendezvények, és az ezzel megnövekvő igények tették szükségessé a korábbi drága, nagy állami tűzijátékok mellett a magán megrendelőknek is elérhető tűzijáték szolgáltatás újraélesztését. Mára megjelent az árban és technikai eszközökben is kisebb, elérhetőbb tűzijáték, amely így a vállalati, céges, városi, falusi és magán ünnepségek elengedhetetlen kellékévé vált.
Ma Magyarországon évente több, mint 3000 engedélyköteles tűzijátékot rendeznek (2005. évi adat).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)