2013. november 23., szombat

Tűzijáték recept - Sorozatban gyártható petárda kezdüknek és haladóknak egyaránt

A receptek némelyike életveszélyes is lehet, vegyészeti ismeretek nélkül ne fogj hozzá! Ismételten: nem vállalok felelősséget semmilyen kárért, melyeket az itt található receptek elkészítése okozott! Csak saját felelősségre!


A petárda, tűzijáték neve:
Sorozatban gyártható petárda kezdüknek és haladóknak egyaránt.
Maga a recept:
Ez a petárdatípus nem arról híres, hogy egetrengetően nagyot szól vagy villan. Ne számítsunk tőle szikrákra robbanó kirakatüvegekre és utcákon végigsöprő lökéshullámokra A kényege abban áll, hogy sorozatgyártható, kezdőknek is ideális. Nagyon fontos viszont, hogy a sorozatgyártás elkezdése előtt elkészítsünk néhány darabot és elvégezzük a megfelelő teszteket. Ideális szilveszterre haverokkal szórni és nem szükséges hozzá dugiban vásárolni különböző csuklyás alakoktól a piacon.
Hozzávalók (kb 40-50 darabhoz)
- Flashpor (Siriusos megteszi, ne pazaroljuk ilyesmire a drága black alut)
- Barna csomagolópapír
- 5-6 mm átmérőjű egyenes farúd, 30 cm hosszú
- ragasztópisztoly, jó sok patronnal
- papírzsepi
- faragasztó
- egy 8 cm hosszú rúd, a fenti paraméterekkel.
- visco gyújtózsinór
- 3mm-s acél ár vagy fanyélbe fogott 3mm-s fafúró
Lássunk hozzá!

A csomagolópapírt 25 cm széles csíkokra szabjuk, amiket majd 27-30 cm hosszúakra osztunk. Nekem pont 4 darab jön ki egy csíkból. Az így kapott 25 cm hosszú sávokat szárazon feltekerjük a 30 cm-s rúdunkra majd a végét faragasztóval rögzítjük. Az így kapott csövet négybe osztjuk, majd még a rúdon felvágjuk egy hosszú pengéjű, éles kés segítségével. Ha elkészülünk mind az 50 csővel, jöhet a móka. Érdemes videókat nézni a neten, hogy hogyan is csinálják ezt Kínában. Én is a kis kínaiaktól tanultam a módszeremet: A csöveket papír alapú ragszalaggal összefogjuk, előtte az asztal lapján egy szintbe hozva őket. Mindegyikbe egyenként belekalapálunk egy kevés papírzsepit a 8 cm-s rúd segítségével, majd ezeket egyenként 5 mm-re beljebb nyomjuk. Az így kapott üres helyet ragasztópisztollyal lefojtjuk. Fontos, hogy színig töltsük a fojtásnak szánt 5 mm-t takonyragasztóval. Ezek után az így kapott ’’testet” letakarjuk egy réteg papírzsepivel, amit finoman rányomunk, hogy jól odatapadjon. Ha ez kész, kötegünk készen áll a töltésre. Megfodítjuk, majd a tál flashpor fölé helyezzük. Kanállal, marokkal (gumikesztyű ajálnott) megtöltjük a csöveket. A flash-t szépen beledörzsöljük, úgy, hogy színig legyen. Ezek után jön a neheze, mert a flashporból ki kell önteni annyit, hogy mindenütt megjelenjek az 5mm hely a fojtásnak. Erre nincs más megoldás csak a türelem és tapasztalat. Ha ez megvan, akkor jöhet a felső fojtás. Az ár vagy egy vastagabb darab drót segítségével a legbelső réteg papírt (ami ugye nincs beragasztva) ráhajtogatjuk a töltetre. Ezután lefojtjuk mindegyiket. Nem kell aggódni, a ragasztó 100 fokos, a flash gyulladáspontja jóval a 200 fölött van; viszont mindenképp fontos, hogy KIHÚZOTT ragasztópisztollyal dolgozzunk, mert áram alatt szikrázhat. Nem szeretnénk, hogy egy szikra betaláljon az aluba a falshből, az egész hóbelevancot a képünkbe durrantva. Ha ezzek kész vagyunk, méretre vágjuk a gy. zs.-t, majd a petkók oldalába lyukat ütünk. A lyukba illesztett viscót ragasztópisztollyal rögzítjük. 2-3 sec időzítést mindenképp hagyjunk neki. Ha mindent jól csináltunk, petárdánk szépen elpukkan.
U.I.: Semmiképp se áruljuk, ajándékozzuk el ezeket a petárdákat. Mindenki csakis a maga felelősségére használja őket. Semmi szín alatt ne fojtsuk le a petiket kemény ill. nehéz anyaggal, mert előfordul, hogy kilövik a fojtást. Senki se szeretne elsején kórházakba futkosni,hogy gipsz vagy fadarabokat húzasson ki a képéből. Na meg az üvegszem se hiányzik.
A módszer a sajátom, de sok más ötletből raktam össze, mindenki fejlessze, módosítsa kedve szerint. Biztonságos és kellemes petkózást!

Nincsenek megjegyzések: